November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, ezzel is lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem ráirányuljon a magyar nyelvre, amely kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapja.
A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium diákotthonában hagyomány, hogy minden év őszén - sok egyéb mellett persze - szavalóversenyen is összemérik tehetségüket és tudásukat a diákok. Az idei esztendőtől tradícióvá szeretnénk nemesíteni, hogy szavalóversenyünket e naphoz igazítjuk majd a versenynaptárunkban.
Sajnos mi, magyar szakos tanárok jól tudjuk, hogy az ilyesfajta megméretésekre nem jelentkeznek tömegesen tanulóink, ezért is örültünk roppant módon a tucatnyi érdeklődőnek. Igaz, különböző okok miatt (betegség, időpont-egyeztetési nehézségek) végül nyolc versmondónk lépett pódiumra. Örömteli volt az is, hogy a gyerekek nem csak hangulati és műfaji sokszínűséggel ajándékozták meg a zsűrit, hanem korosztályival is: a versenyen ugyanis „kicsik és nagyok” (kilencedik „ájétépéstől” a tizenharmadikosig ) képviseltették magukat. A költők „mezőnye” is nagyon színes volt, Petőfitől kezdve, Szép Ernőn, Adyn és Radnótin át egészen Romhányi Józsefig terjedt a lírikusok sora, sőt akadt versmondó, aki Pál apostol szeretetről szóló örökbecsű gondolatait osztotta meg a hallgatósággal.
A nívós verseny végén három diák osztozhatott a legjobbaknak járó könyvvásárlási utalványokon. A zsűri ezúttal legjobbnak Nagy Katalin (9.a) produkcióját (Szép Ernő: Várjon) ítélte, második lett Sinka Ádám (10. a) (Radnóti Miklós: A la recherche…), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Kósa Emese (13. a) (Radnóti Miklós: Péntek) állhatott fel.
A magyar nyelv napjáról
Az Országgyűlési határozat szerint: „Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja".
Annak idején, 1844-ben az Országgyűlés kimondta, hogy a törvénycikk értelmében azután minden törvényt magyar nyelven alkotnak, az országgyűlés nyelve magyar, az ország teljes területén a hivatalok magyar nyelven kötelesek az ügyintézést végezni, minden iskolában magyar nyelven történik a tanítás.
Kovács Bertalan
Híreink 
