A kisvárdai hívek már 1838-ban jelezték a munkácsi püspöknek, hogy szeretnének egy telket vásárolni templomépítés céljára. 1854-ben újra kifejtették templomépítési szándékukat, ekkor a város földet ígért a közösségnek.
A tényleges munka csak fél századdal később kezdődhetett meg, 1888-ban adománygyűjtéshez fogtak. Tutkovics József tervei alapján 1893-ban indult meg az építkezés, a kész templomot 1897-ben szentelte fel Firczák Gyula munkácsi püspök. Mivel a 19–20. század fordulóján a városban élő görögkatolikusok létszáma megduplázódott, és meghaladta az 1100-at, önálló parókia létrehozásának igénye is fölmerült, ami 1914-ben meg is történt. Az önállósodás új lendületet adott a közösségnek. 1917-ben ikonosztáziont és új, baldachinos oltárt rendeltek a budapesti Rétay és Benedek Műintézettől, amelyeket egy év múlva szenteltek fel.
A Szent György görögkatolikus templom felújítása 2022 szeptemberében kezdődött el egy ROHU pályázat keretében, a Nyíregyházi Egyházmegye támogatása mellett, valamint a hívek adományai és tettrekész hozzáállása is segítette a munkálatokat. Az átfogó felújítási programból valósult meg a homlokzatjavítás és színezés; a tetőszerkezet megerősítése és a héjazat cseréje (toronysisakkal együtt); a salétrommentesítés injektálással és a vízmentesítés is megtörtént a templom épületén. Ezen felül, a külső lábazat rendbetétele, a templom belső új burkolatának létrehozása és a padok alatti új dobogók kialakítása is létrejött. Előremutató fejlesztés, hogy immáron hőszivattyús légkondicionálós hűtés-fűtési rendszer került beépítésre. A munkálatok keretében felújították továbbá az elektromos hálózatot, kamera-, és riasztórendszert szereltek be, hőszigetelt üvegeket, belül lábazati lélegző vakolatot is kapott a templom. Egyházmegyei támogatásból és nagylelkű adományokból a mennyezet-karzat-szentély díszítő festése is megtörtént, ikonográfiai ábrázolásokkal.
2024. január 28-án vasárnap, ünnepi liturgia keretében szentelték újra a templomot Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye Főpásztora közreműködésével.
Az oltárszentelés a templom első és leglényegesebb mozzanata, melyet egy gyermek kereszteléséhez hasonlíthatunk. Ahogy a keresztelendő gyermeket, az oltárt is szentelt vízzel és müróval (megszentelt olaj) mossák át, majd minden szögletére keresztet rajzolnak, végül pedig új ruhába öltöztetik föl. Az utolsó vacsora asztalát, Isten földi uralkodásának trónusát, egyúttal Krisztus önfeláldozásának helyét jelképező oltár megszentelése fehér ruhába öltöztetéssel, majd liturgikus takaróval fedéssel, végül a Szentségház és a gyertyák elhelyezésével fejeződött be. A meggyújtott gyertyák és fölkapcsolt lámpák a besütő déli nap fényével együtt, mint a kupolát uraló Pantokrátor Krisztus világossága ragyogták be Isten e most elkészült hajlékát.
„Ma egy különleges alkalomra gyűltünk össze a kisvárdai görögkatolikus templomban, hogy együtt ünnepeljük a felújított templomunk szentelését, amely Isten dicsőségét hivatott szolgálni, valamint közösségünk és az egész város életét gazdagítani. Ez a templom nem csupán egy épület, hanem egy közösség otthona, ahol együtt keresünk vigaszt és erőt hitünkben. Legyen ez a hely továbbra is a béke és a remény szigete mindazoknak, akik betérnek ide. Ebben az új kezdetben hálát adunk mindazoknak, akik áldozatokat hoztak ennek az épületnek azért, hogy létrejöhessen, és mindazoknak, akik szolgálattal támogatják a közösségünket. Békesség és áldás mindnyájunkra!” - írta közösségi oldalán Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere, aki dr. Seszták Miklós térségünk országgyűlési képviselője, Seszták Oszkár a Sz-Sz-B Vármegyei Közgyűlés elnöke és Demkó István parókus mellett, köszöntőt mondott a templom-szentelési ünnepségen.
-Kisvárda Város Önkormányzata-
Híreink 
