A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban, január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. S bár ez a nap nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, mégis hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak.
201 éves nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség Kisvárdán, január 19-én délelőtt a Városháza dísztermében.
„Aki megörököl egy hagyományt, annak van hová visszatérnie. Ha van hová visszatérnie, van otthona, van családja! Nekünk az otthonunk része a magyar kultúra, a magyar nyelv. Az otthon készen van, viszont élettel csak mi tudjuk megtölteni, részint úgy, hogy őrizzük és újrateremtjük hagyományainkat.” - kezdte ünnepi beszédét Leleszi Tibor. Kisvárda polgármestere hozzátette: „Számomra ez az ünnep a „nagybetűs „ ünnepek közé tartozik: megemlékezni arról, ami az embert megtartja az örökkévalóságnak. Arról, amely hirdeti azt amiért élünk és azt ahogyan kellene élnünk, hogy megmaradjunk az utókor emlékezetének. Hirdeti azt az eszmeiséget, azokat a mély tartalommal bíró gondolatokat, mely a magyarságtudat hangsúlyozásának éltető ereje. Mert ez a büszkeség napja! A büszkeségé, mely minden diák, gyermek, felnőtt és idős szívében kell, hogy éljen: emelt fővel magyarnak lenni, a magyar kultúrát hirdetni és tovább vinni!” - hangsúlyozta Leleszi Tibor.
- városi kitüntetés -
Évek óta hagyomány már városunkban, hogy a Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete által odaítélt Virágh Ferenc városi szakmai kitüntetést, a magyar kultúra napján adjuk át. Ez a városi elismerés azoknak a magánszemélyeknek adható, akik huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet folytattak és teljesítményt értek el Kisvárda kulturális értékeinek teremtésében, megőrzésében, gazdagításában. A testület ebben az évben két kisvárdait díjazott, a kitüntetéseket dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő és Leleszi Tibor polgármester adta át.
Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése értelmében,
2024-ben Virágh Ferenc-díjas:
AGÁRDI GÁBORNÉ CSÁKI ILDIKÓ
Példa nélkül nem lehet helyesen nevelni - ezek a szavak egy olyan mély érzésű pedagógus lelkét és egyéniségét tükrözik, aki fejet hajtva hivatása előtt mint anya, mint pedagógus megfogad akkor, amikor szavainak és tetteinek hangsúlyt adva, kimondja és fogadja, hogy ennek a hihetetlen felelősséggel járó szakmának szenteli életét. Karizmája, szakmai tudása, maximalizmusa és pontossága elismerésre és megbecsülésre méltó személlyé tette őt. Azonban nemcsak megbecsülésre, hanem szeretetre méltóvá is! Hiszi azt, hogy csak a kitartó munka és az akarat formálhatja az embert értékessé és igazi jellemmé.
Csáki Ildikó 1963.május 16-án született Gyöngyösön. Zeneiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, a középiskolát Miskolcon végezte, majd főiskolai tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetében végezte cselló szakon. Kezdetben a tatabányai Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában tanított, majd férje révén került Kisvárdára a Weiner Leó Zeneiskolába, ahol a mai napig is szeretettel és teljes odaadással tanít.
Ildikó több mint 35 éve a Kisvárdai Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola csellótanára, tanszakvezető. Kiváló pedagógiai-szakmai munkájával országos elismertséget vívott ki, versenyeken zsűrizik/értékel. Ő a Kisvárdai Regionális Csellóverseny megálmodója, amelynek hírneve már az egész Tiszántúlon ismert, de a határon túlra is eljutott. Arany Katedra díjas pedagógus, a „Kisvárda Szolgálatáért” városi kitüntetés birtokosa, a Kisvárdai Tankerületi Központ Innovatív Pedagógus Díjjal jutalmazta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Miniszteri Oklevélben részesítette.
Agárdi Gáborné személyisége egy olyan „cselló” lelket takar, amely családjából táplálkozva a zene és a muzsika legmagasabb szintekre történő emelése felé mutat. Családjában a zeneszeretet és a hangszerek megbecsülése, továbbá használata mára már olyanná vált, mint más ember számára a lélegzetvétel. Pedagógusként a lelkesedés, a szakma, a gyermekek, valamint a kollégái felé irányuló, soha ki nem fogyó tisztelete és szeretete jellemzi.
2013 augusztusában alapította meg a Kisvárdai Csellózenekart. Szokatlan, új, különleges zenei formációt hozott létre, melynek repertoárjába - klasszikus zenei alapokra és szakmai elvárásokra épülő – új, igényes zenei anyagot vezetett be. Az ehhez szükséges kottaanyag nem létezik, ezt is ő, mint folyton munkálkodó pedagógus kottázza. A zenekar igazi különlegessége, hogy a legkisebbektől az egyetemistákon át a tanárokig minden korosztály képviselteti magát benne.
Kisvárda kulturális életében ez a különleges és egyedi jellegzetességekkel bíró csellózenekar, mondhatni „lelki táplálékká” vált. Egy olyan csapat, akik közel 40 fővel egy egységet alkotva játszanak a színpadon, hatalmas alázattal és szorgalommal, mely védjegyüknek is tekintendő. Telt-házas koncertek, felkérések és magas szintű elismerések koronázzák munkájukat. Azonban tevékenységük Agárdi Gáborné vezetésével nem kizárólag a fellépéseken való bemutatkozásra korlátozódik. Kisvárda kulturális életének aktív résztvevői. Országos szintű meghívások, kiállítás megnyitók, nemzeti ünnepeink és megemlékezéseink mondhatni rendszeres közreműködői. Törekvéseik, szorgalmukkal összhangban mind feljebb és feljebb ívelnek. Az elmúlt évek számos olyan fellépésben bővelkedtek vezetésével, amely érdemben is elismerés mind számukra, mind pedig városunk számára, de 2017-ben a FINA nemzetközi delegációjának rendezett fogadásán kápráztathatták el játékukkal a nagyérdeműt. Ugyanebben az évben kuriózumként értékelhető, hogy a LESZ FESZT könnyűzenei fesztivál nagyszínpadán Budapestről érkező sztárvendéggel, GanxstaZolee és a Kartellel muzsikálhattak együtt amely egy egyedi produkciónak és hatalmas kihívásnak minősült. Óriási sikerrel zárva és a művész elismerő szavait is elnyerve büszkék lehettünk és lehetünk pedagógusunkra valamint csellistáinkra.
Agárdi Gáborné hiszi és vallja, hogy a cselló a lélek legszebb hangszere. Ezt alapul véve pedagógiájában, tanít és lelki harmóniát teremt a növendékei számára. Egyediségüket az is hangsúlyozza, hogy nem előre megírt kottákból játszanak. Ildikó az, aki kottázza, szólamokra bontja és papírra veti hihetetlen nagy munkával a zenei darabokat. A növendékek kicserélődtek, elvándoroltak, s a Covid megfékezte ezt a szárnyalást. Azonban ebben a tanévben Ildikó és tanítványai új tervekkel állnak elő. A Kisvárdai Csellózenekar újra színpadra lép 2024-ben.
Agárdi Gáborné példaként áll és szolgál tanítványai, kollégái és a szakma képviselői előtt. Fáradhatatlan munkálkodása révén értéket teremtett Kisvárda kulturális életében és azon növendékek szívében, akik tanítása révén, a zenei pályát választották valamint a rangos versenyekről kimagasló eredményeket és kiemelt nívó díjakat hoztak el. Agárdi Gáborné Csáki Ildikó olyan vezéregyéniséggé vált, akit hihetetlen mértékű szeretet és megbecsülés övez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ahogyan a zenekara, csellócsaládja szólítja: Anya! Ennek a szónak mérhetetlen súlya, értéke és felelőssége van!
Személyisége, tanári mentalitása és identitása mindezekkel együtt azt jelzi számunkra, hogy a szívből–lélekből munkálkodó ember minden nehézség ellenére is fáradhatatlan, kitartó és a szeretetből soha ki nem fogyó mintapedagógus!
Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete döntése értelmében,
2024-ben Virágh Ferenc-díjas:
SZABADOS ISTVÁN
Szabados István grafikus, fafaragó, művésztanár. 1952. január 21-én született Kisvárdán, egyszerű háromgyerekes családban. 1975-ben tanári diplomát szerzett földrajz-rajz szakon. Kisvárdán a Kodály Zoltán Általános Iskolában kezdett tanítani, majd a Somogyi Rezső Általános Iskolában és a Szent László Szakközépiskolában tanított, emellett a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskolában grafikát oktatott.
1975-től tagja a Vásárosnaményi Nemzetközi Fafaragó Tábornak. Alapító tagja az Első Kisvárdai Képzőművészeti Műhelynek, tagja a Szabolcs-Szatmár – Bereg Megyei Képző- és Iparművészeti Szövetségnek, valamint a Nemzetközi Adrianus alkotóközösségnek, emellett tagja a Szabolcs-Bereg Népművészeti Kézműves Egyesületnek.
Kovács László hatására kezdett el faragni. Tudását a vásárosnaményi fafaragó táborban gyarapította, amelynek napjainkra vezető művésze lett. Számos egyéni és közös kiállításon vett részt hataráinkon itthon és túl egyaránt. Faragási ott díszelegnek Kisvárda szinte minden közintézményének a falán. Monumentális fafaragványai állnak Szlovéniában, Szlovákiában és az ország különböző pontjain- ezek síremlékek, kapuk, emlékművek, domborművek, rönkszobrok. Kisvárdai köztéri alkotása a Trianon emlékmű szárnyasoltára.
Grafika karrierje a rendszerváltás után kezdődött. Munkái megtalálhatóak az ország és a megye intézményeiben, képtárakban, múzeumokban, köztereken, templomokban, polgármesteri hivatalokban, valamint magán és közgyűjteményekben. Jelentős grafikai anyaga megtalálható Belgiumban, Szlovákiában, Kanadában, az USA-ban és Izraelben.
- Nagyobb grafikai sorozatai: II. világháború, Adria, Magyarság, Holocaust (Kisvárda), megyénk templomainak grafikái, Erdély, Szent László. Eddig 30 irodalmi kötetet illusztrált (versek, regények, monográfiák).
- Önálló kiállításai sorából pl. Kisvárda, Nyíregyháza, Nyírbátor, Sárospatak, Debrecen, Tokaj, Ibrány, Záhony, Budapest, Királyhelmec, Tőketerebes, és részt vett számos csoportos kiállításon is (Nagyvárad – Maribori Fafaragó Bienálé 2018 és 2020, Vadászati Világkiállítás – 2023.
Munkásságát számos díjjal jutalmazták, mint Alkotói Díj – Nyíregyháza Expo (2000), Bessenyei Akadémiai Tagság (2021), Szent László Díj (2010), Somogyi Emlékplakett. Kisvárdainak vallja magát. Itt alkot, de művészi munkái által a világ minden táján jelen van Ausztráliától egészen az USA-ig. Mind művészi tevékenysége, mind pedig művészetpedagógiai munkája példaértékű.
A díjazottakat - a hozzájuk fűződő személyes élményekkel és a róluk szóló elismerő szavakkal - dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő és Leleszi Tibor polgármester köszöntőikben méltatták.
- népdal és vers: kultúránk egyes gyöngyszemei -
A magyar kultúra napja alkalmából színvonalas kulturális műsort láthatott a közönség. Ezek a megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket:
- galgamenti és magyarbődi népdalcsokrot énekeltek a Kisvárdai Református Alapfokú Művészeti Iskola növendékei: Cselle Zsófia, Fülep Mirella, Dienes Boglárka, Knot Rebeka, Szabó Csenge, Virgula Annabella, Virgula Tekla. Szólót énekelt: Dienes Boglárka és Virgula Annabella. Felkészítőjük: Révész Eszter Sára;
- Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét Deák Dorka szavalta;
- a Himnusz és a Szózat Kovács Albert zongorakíséretével, a Kisvárdai Férfi Dalárda jelen lévő tagjainak közreműködésével hangzott el.
Az ünnepség koszorúzással zárult: a városvezetők, az intézmények, egyesületek képviselői a tisztelet és emlékezés koszorúit helyezték el Virágh Ferenc emléktáblájánál a Várday István Városi Könyvtárban.
Kölcsey 1823-ban született Himnusza döntően járult hozzá a magyarság önmagáról alakított képének megformálásához, neki köszönhetően szilárd, gyakorlati útmutatót kaptunk a hazaszeretethez. Kisvárda ebben az évben is méltóképpen emlékezett meg a legfontosabb közös kincsünkről, amely jelzőjét és minősítését adhatja létünknek, amely megkülönböztet minket más népektől:
A MAGYAR KULTÚRÁRÓL.
Őrizzük hát és óvjuk tovább, ne csak ezen az egy napon, hanem egész évben, hogy mindig emelt fővel és büszkén hirdessük: a csodálatos magyar kultúrát!
-Kisvárda Város Önkormányzata-
Fotók: Pálinkás Tamás
Híreink 
