Harminc éve ír történetet mozdulatokból, zenéből, könnyekből, mosolyokból és tapsviharból a kisvárdai Piruett Táncegyesület. Három évtizede annak, hogy a Vári Emil Általános Iskola művészeti egyesülete először színpadra állt, és azóta generációk nőttek fel a Piruett világában. A Piruett igazi kisvárdai hungarikum: közösség, érték, hagyomány és szenvedély egyszerre.

A jubileumi évzáró gála méltó volt ehhez a különleges örökséghez. Az est egy varázslatos színházi utazás volt, amelyben a tánc lett a nyelv, a mozdulat pedig maga az érzelem.

A gálaműsor elején Pokol Miklós, az egyesület elnöke idézte fel a Piruett elmúlt harminc évének legszebb pillanatait. Szavai nemcsak a múltról szóltak, hanem mindazokról is, akik életükből, idejükből, szívükből adtak azért, hogy a Piruett azzá váljon, ami ma: Kisvárda egyik legnagyobb büszkeségévé. Méltatta a művészeti vezetőt és az oktatókat, akik számára a tánc nem egyszerű foglalkozás, hanem hivatás.

Harminc év…megszámlálhatatlan koreográfia, végtelen számú próba, fellépések, versenyek és vastapsok. Több ezer gyermek, akik itt tanulták meg, milyen érzés hinni önmagukban. Akik itt tanulták meg, hogy a színpad nemcsak mozdulatokból áll… hanem szívből, kitartásból és szeretetből is. Sokan közülük ma már táncpedagógusok, táncművészek, koreográfusok…de bárhová sodorta őket az élet, egy darab a Piruettből mindig velük maradt. És bár az évek során sok minden változott…új generációk érkeztek, új álmok születtek, új produkciók töltötték meg a színpadot… egy valami mindig állandó maradt. Pontosabban… egy Valaki. Az a táncpedagógus és koreográfus, aki harminc évvel ezelőtt megálmodta ezt a csodát. Aki olykor erején felül is, de mindig rendíthetetlen hittel, végtelen türelemmel és hatalmas szívvel építette ezt a közösséget. Akinek a Piruett a második családja. Ő az, aki generációkat tanított meg táncolni és hinni magukban, küzdeni az álmaikért, felállni újra és újra, és szeretettel fordulni egymás felé. Ő pedig a művészeti vezető, táncpedagógus és koreográfus: GÖNCZNÉ GYARMATI KRISZTINA.

És természetesen minden csoda mögött ott áll egy csapat is. Azok az oktatók, akik próbáról próbára, fellépésről fellépésre, ugyanolyan szeretettel és odaadással dolgoznak a gyerekekért. Akiknek a szívéből egy darab mindig a Piruettért dobog: TAMÁSNÉ BALOGH BEÁTA, FAZEKASNÉ KÓPÉ BIANKA (aki a szíve alatt hordott első gyermekükkel Zsigmonddal együtt lépett színpadra) és TERJÉKNÉ DURUCZ ZSUZSA.

A produkció előtt Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere is köszöntötte az egyesületet. Beszédében hangsúlyozta: a Piruett nemcsak fellépéseivel, hanem közösségformáló erejével is felbecsülhetetlen értéket képvisel a város életében. A jubileum alkalmából emlék-plakettel, virágokkal és egy hatalmas, 100 szeletes tortával fejezte ki gratulációját.

Az idei évzáró gála egy különleges történetre épült: egy cirkusz újjászületését mesélte el. A színpadon életre kelt a csoda, ahol minden fény, minden zene és minden mozdulat egy új világot teremtett. A közönséget két porondmester vezette végig ezen a mágikus utazáson: Durucz Gabi műsorvezető és testvére, a Piruett oktatója, Terjékné Durucz Zsuzsa. Különleges pillanat volt ez, hiszen kizárólag erre a jubileumi estére vállalták együtt ezt a szerepet.

A két órás gála során 25 produkció követte egymást, de minden koreográfia önálló univerzumként született újjá a színpadon. Volt, ahol a hajlékonyság határait feszegették a növendékek, máshol az akrobatika lélegzetelállító elemei varázsolták el a közönséget. Megjelentek bohócok, artisták, bűvészek, marionett-báb, életre keltek más kultúrák táncai, és még a popcorn-árus lány is művészetté formálta a mozdulatot.

A kellékek szinte önálló szereplőivé váltak az estének: hullahopp karikák, szalagok, buzogányok tették még látványosabbá az előadásokat, és természetesen egy valódi kiskutya is színpadra lépett – hiszen nincs cirkusz állatok nélkül.

A jubileumi est egyik legmeghatóbb pillanata a Piruett legendás szülő–gyerek produkciója volt. Ez az a műsorszám, amely mára az egyesület egyik védjegyévé vált. Közel 90 táncos állt egyszerre színpadra: szülők és gyermekek együtt, egymás kezét fogva, ugyanarra a ritmusra mozdulva. Ebben a produkcióban nem csupán egy koreográfiát láthatott a közönség, hanem egy generációkon átívelő szeretettörténetet. Egy pillanatot, amely megmutatta: a közös élmények örökre megmaradnak.

Az est különlegessége volt az is, hogy az oktatók (és Durucz Gabi porondmester is) nem a háttérből figyelték a fellépőket. Több produkcióban maguk is színpadra álltak, az össztáncban pedig együtt dobbant a szívük a növendékekével. Nemcsak tanították a ritmust – együtt éltek benne.

A jubileumi gála végül a hagyományos díjátadóval zárult, amely talán mindennél jobban megmutatja, milyen különleges közösség a Piruett. Az elismerésekről ugyanis nem az oktatók döntenek, hanem maguk a növendékek egy titkos szavazáson. Talán éppen ezért ezek a díjak nemcsak teljesítményt, hanem szeretetet, tiszteletet és összetartozást is jelentenek.

A 2025/2026-os tanév díjazottjai:
Varga Hanna (1. osztály), Czifra Korinna (2. osztály), Fodor Emma (3. osztály), Kertész Emília (4. osztály), Bacskóczki Hanna (5. osztály), Moldvai Nóra (6. osztály), Fodor Lili (7-8. osztály), Tótha Emma (gimnázium). Az „Év Ifjú Tehetsége”: Márton Olivér és ikertestvére Márton László. Az „Év Táncosa”: Szabó-Lili Szonja.

Harminc év után a Piruett egy életérzés lett. Egy közösség, ahol gyermekekből magabiztos fiatalok válnak, ahol barátságok, emlékek és életre szóló pillanatok születnek. Egy kisvárdai kuriózum, amelynek minden mozdulatában ott él három évtized minden tapsa, könnye, sikere és szeretete. És:

Amíg vannak gyerekek, akik táncra perdülnek,
Amíg vannak emberek, akik szívből alkotnak,
Amíg van közönség, amely szeretettel figyel:
addig a Piruett Táncegyesület örökké élni fog!

Fotók: Darvai Attila