![: Town Hall- 7-11 Szent László Street, [[:en:Kisvárda|Kisvárda]], [[:en:Szabolcs-Szatmár-Bereg County|Szabolcs-Szatmár-Bereg County]], [[:en:Hungary|Hungary]].}}{{hu|1=: Városháza. Történet: 2013-ban 2mio € és 400mio HUF kzpénzből átadásra került a megújult sétáló utca, a hozzá tartozó díszkivilágítás, a felszíni parkolók építése és az azóta már új nevet is kapott, Várday István Városi Könyvtár teljes külső rekonstrukciója. A korábbi, 1970-es években épült Városháza (Megj. máshol: 1983-ban a SZÁÉV épitette), bővítés északi és déli irányba történt. Itt található a Polgármesteri Hivatal, a Járási Hivatal, a Kormányablakok, és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Szent László utcai fronton árkádsor épült, magas tető ráépítés és tetőtér beépítés trtént. A Konferencia Központ nyugati szárnyában helyezték el a 120 fő befogadó képességű konferenciaterem. forrás: szon.hu, kisvarda.hu'' településképi jelentőségű terület része: Szent László utca mindkét oldala'' ID -2231. - [[:hu:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]], [[:hu:Kisvárda|Kisvárda]], Szent László utca 7-11{{Monument Hungary|-2231}}{{Location|48|13|31.1|N|22|4|42.82|E|region:HU}}](https://www.kisvarda.hu/wp-content/uploads/2026/08/Varoshaza_2017_Kisvarda.jpg)
Kisvárda, a honfoglalás óta magyarok által lakott település, az itt található földvár nemcsak nevet adott a városnak, hanem egyben fontos határvédelmi feladatot is ellátott. A középkorban kővárként nem egyszer szolgált oltalmul az itt élők számára. Fontosságát jelzi, hogy az ezüstszínű boglárpajzson arany színben került ábrázolásra.
Ősi mivoltára is büszke a település, ezért a nagypajzs jobb oldala vörössel – ezüsttel hétszer vágott, akár csak a magyar állami címer.
Az Árpád-házhoz való kötődés létjogosultságát erősíti, hogy a település urai a magyar történelem első két századában az Árpádok voltak.
A középkorban Kisvárda 1421-ben a településről elnevezett, az azt birtokló családtól, a Várdayaktól, mezővárosi kiváltságot kapott, melyet az elkövetkező 450 éven át büszkén magának vallott a település. A polgári közigazgatás kiépítésekor e címet ugyan elvesztette Kisvárda, ám 1970-től újra városi ranggal bír. Ezt a középkori és újkori újjászületést a címer bal oldalán felül elhelyezkedő nap szimbolizálja.
A XV-XVIII. század között Kisvárda vált a vármegyei élet központjává, itt tartotta a nemesség vármegye gyűléseit, itt székeltek a vármegye alispánjai. Erre a címer bal oldalán látható kétélű pallos emlékeztet, amelyet mind a mai napig Kisvárdán őriznek.
A város életét ma is meghatározza a kereskedelemben játszott szerepe. A középkorban a térség fontos piaci és vásártartó helye, ahol már közel ezer esztendeje szokás a vásározás. Ezt a kereskedelmi arculatát a polgárosodás során is megőrizte, sőt megerősítette, így a nagypajzs talpának közepén található aranyszínű mérleg ezt a kereskedelmi központi szerepet hangsúlyozza.
A település fölemelkedése a kisvárdai Várday családnak köszönhető, akik birtokközpontjuk fejlesztését mindig fontos feladatuknak tekintették.
Az ő tiszteletükre való emlékeztetésül vette át a város a család egykori címeréből a nyakára farkával tekeredő sárkány motívumot, amely egykoron a Sárkány-rend tagjait illette meg. A Zsigmond király által 1408-ban alapított rendnek több tagja is volt ebből a családból, így került az egykori Gutkeled címer köré az önmagát elemésztő, megfojtó sárkány, s ezen keresztül Kisvárda mai címerébe.
