Van, amit csak akkor tanulunk meg igazán értékelni, amikor már nincs vagy veszélybe kerül.
Ilyen a víz és az áram (IS)!

Évek óta természetesnek vesszük, hogy megnyitjuk a csapot és tiszta ivóvíz érkezik. Hogy felkapcsoljuk a villanyt, és fény tölti meg otthonainkat. Ritkán gondolunk bele, milyen kiváltság mindez. Pedig a természet időről időre csendesen figyelmeztet bennünket arra, hogy semmi sem magától értetődő!

Most olyan napokat élünk, amikor nem azt kell kérdeznünk, hogy mit tehet helyettünk valaki más, hanem azt, hogy mit tehetünk MI magunkért, egymásért, az életünkért.

Minden nap egyeztetek a Nyírségvíz Zrt. kisvárdai vízellátási művezetőjével, aki tájékoztatott arról, hogy a munkatársaik megfeszített, összehangolt munkájának köszönhetően a társaság szolgáltatási területén, jelenleg minden településen – így Kisvárdán is – biztosított a folyamatos és biztonságos ivóvízellátás.

Ahhoz azonban, hogy mindez így maradhasson, elengedhetetlen a felhasználók felelős és mértékletes vízhasználata!

Arra kérek mindenkit, hogy ezekben a napokban ne használjunk ivóvizet olyan célra, amely nem létszükséglet, amely ráérhet! Arra kérek mindenkit, hogy az ivóvizet és az elektromos áramot takarékosan és rendeltetésszerűen használják és lehetőség szerint mellőzzék vagy mérsékeljék a nagy mennyiségű víz-és áramfelhasználással járó tevékenységeket – különösen a délutáni és esti csúcsfogyasztási időszakban, 17:00 és 22:00 óra között.

Lehet, hogy egyetlen ember takarékossága kevésnek tűnik, de egy közösség szándéka hegyeket képes megmozgatni! Egy elzárt csap, egy lekapcsolt lámpa, egy tudatos döntés, ma sokkal többet jelentenek egyszerű gesztusoknál. Ezek azt jelentik, hogy nem fordítjuk el a fejünket, amikor szükség van ránk!

Ezek a napok is arra hívnak bennünket, hogy amikor közös értékeink kerülnek veszélybe, csak egyetlen út vezet előre: az összefogás!

Legyünk most egymás támaszai! Figyeljünk oda a másikra! Legyünk türelmesek, megértőek és emberségesek! Egy település erejét a legjobban az mutatja meg, hogy képes-e összefogni akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá!

Nem hiszem, hanem biztosan tudom, hogy bennünk, kisvárdaiakban ez az erő megvan!

Szívből köszönöm minden lakónak a felelősségteljes gondolkodását és a mindennapokban meghozott apró, mégis óriási jelentőségű döntéseit! Köszönöm a vállalkozásoknak és intézményeinknek is, hogy önként vállalt átmeneti intézkedéseikkel hozzájárulnak a víz- és energiafogyasztás csökkentéséhez! Önök nem csupán takarékoskodnak, hanem példát mutatnak emberségből, felelősségből és közösségi összefogásból!

Vigyázzunk a vízre! Vigyázzunk az energiára! Vigyázzunk egymásra! Mert egyszer majd, büszkék leszünk arra is, hogy amikor szükség volt rá, együtt megóvtuk azt, ami mindenkié!

Köszönettel és tisztelettel:
Leleszi Tibor
Kisvárda polgármestere