Projektmódszer, élményközpontú pedagógia, tudományos kutatómunka és mesterséges intelligencia a Kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban

Hogyan válhat a több mint száz évvel ezelőtti irodalmi élet a mai diákok számára átélhető tapasztalattá? Miként kapcsolható össze a hagyományos tudományos kutatómunka a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekkel? Ezekre a kérdésekre adott pedagógiai választ a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 12. a osztálya 2. csoportjának projektalapú bemutatóórája, amely 2026. október 14-én, a Pedagógiai Oktatási Központ (POK) szervezésében, az Őszi Szakmai Napok keretében valósult meg Deák-Takács Szilvia szaktanácsadó mesterpedagógus, a gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára irányításával.

A projekt a Nyugat első nemzedékének világát idézte meg. A tanulók három jelképes asztal köré szervezték bemutatójukat, amelyek a korszak irodalmi modernségének meghatározó szellemi helyszíneit jelenítették meg.

Három asztal – három találkozás az irodalommal

Az első asztalnál Ady Endre Párizsa elevenedett meg. A költő életének és művészetének meghatározó kapcsolatai, Léda, Bölöni György és Diósy Ödön alakja, valamint Baudelaire költészetének hatása egyaránt szerepet kapott a modern magyar líra születésének bemutatásában, amihez egy idővonalas videót készítettek titokzatos zenei aláfestéssel..

A második asztal a Nyugat folyóirat szellemi műhelyébe kalauzolta a közönséget. A szerkesztők és az alkotók munkásságát digitális folyóiratlapozás, irodalmi művekhez kapcsolódó videók és zenei feldolgozások tették érzékletessé. Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád és Kaffka Margit művei különböző művészeti formák találkozásán keresztül kaptak új megvilágítást, az AI által – az eredeti forrásanyagokat felhasználva – dokumentumfilmet készítettek a diákok.

A harmadik asztalnál a budapesti kávéházak irodalmi élete bontakozott ki. Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Harmos Ilona és Böhm Aranka alakján keresztül a közönség betekintést nyerhetett a korszak szellemi kapcsolatrendszerébe. Karinthy Így írtok ti című művéhez kapcsolódva játékos stílusfelismerő feladatok is színesítették a bemutatót. A Hadik kávéházhoz kapcsolódó legendák felelevenítése életszerűvé tette a bemutatót.

A tanulók nem egyszerűen előadásokat tartottak: történeti szereplőket szólaltattak meg, irodalmi kapcsolatokat értelmeztek, és a közönséget is bevonták a korszak felfedezésébe.

Amikor a klasszikus műveltség és a mesterséges intelligencia találkozik

A projekt egyik legérdekesebb sajátossága a nyomtatott szakirodalomra épülő kutatómunka és a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásának összekapcsolása volt. A diákok jelentős mennyiségű nyomtatott szakirodalmat dolgoztak fel, irodalomtörténeti forrásokat tanulmányoztak, és ezek alapján alakították ki bemutatójuk tartalmát.

Különösen látványosnak bizonyultak azok a mesterséges intelligenciával készített videók, amelyekben korabeli fényképek és ábrázolások alakjai megmozdultak, mintegy életre keltve a századelő irodalmi személyiségeit. A mozgó alakok, a zenei feldolgozások és az animációk nem öncélú látványelemként jelentek meg, hanem a történeti környezet érzékeltetését és az irodalmi élmény elmélyítését szolgálták.

A projekt fontos pedagógiai tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a kutatást és az értelmező gondolkodást, hanem megfelelő irányítással azok kreatív kiegészítőjévé válhat. A források hitelességének ellenőrzése, a történeti tények és a művészi rekonstrukció megkülönböztetése a digitális alkotómunka során is alapvető követelmény maradt.

A Pilvaxtól a Nyugatig – egy pedagógiai folyamat állomásai

A Nyugat-projekt nem előzmények nélkül született. A tanulócsoport korábban már két nagyszabású, élményközpontú irodalmi projektben vett részt. Az egyik a Pilvax kávéház és az 1848. márciusi események világát idézte meg, interaktív módon kapcsolva össze az irodalmat, a történelmet és a közösségi alkotómunkát.

A másik projekt Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János életművéhez kapcsolódott. A diákok feladatai között korabeli sajtótermékek mai szemléletű újraalkotása és a mesterséges intelligencia alkalmazása is szerepelt. A projekt eredményeit a tanulók többek között az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) konferenciáján is bemutatták.

A három projekt közös vonása, hogy a diákok az irodalmi ismereteket önálló kutatás, kreatív feladatmegoldás és együttműködés során dolgozták fel. A különböző korszakokhoz kapcsolódó feladatokban fokozatosan fejlődhetett forrásfeldolgozó, kommunikációs és digitális kompetenciájuk.

Élményközpontú irodalomtanítás – tudományos igényességgel

A projektmódszer alkalmazása nem pusztán a hagyományos tanórai keretek megváltoztatását jelenti. Lényege, hogy a tanulók a tudásszerzés aktív résztvevőivé válnak: kutatnak, kérdeznek, értelmeznek, alkotnak, majd munkájuk eredményét másokkal is megosztják. Ebben a folyamatban a pedagógus szakmai irányítása, a kutatási szempontok kijelölése, a forráskritika érvényesítése és az alkotómunka összehangolása egyaránt meghatározó.

A bemutatóóra közreműködői

A 12. A osztály 2. csoportjának tanulói: Balogh Bence Ákos, Boda Tekla, Ferenczi Petra, Fintor János Alex, Gupcsi Adrienn, Halász Csongor, Hudák Noémi Kitti, Kalbás Marcell, Molnár Diána, Orosz Boglárka, Ősz László, Vadon Réka Orsolya, Varga János Álmos és Zán Fruzsina.

A projektet Deák-Takács Szilvia szaktanácsadó mesterpedagógus, magyartanár irányította.