Vannak helyek, ahol a történelem csendben figyel. És vannak helyek, ahol színpadra lép.

A kisvárdai vár évtizedek óta nem pusztán műemlék, hanem élő találkozópont, a határon innen és túl érkező magyar színjátszás egyik legfontosabb otthona. Most azonban valami több történt, mint felújítás. Nem csupán köveket restauráltak, hanem szerepet adtak nekik. Főszerepet.

Korábban a színpad és a nézőtér sokszor akaratlanul is elfedte magát a várat. Mintha egy festmény elé húzták volna a függönyt. Most azonban a dramaturgia új szabály szerint íródik: a falak nem háttérbe szorulnak, hanem főszerepet kapnak.

A belső udvarban létrejött kamaraszínház – mintegy 250 néző számára – nem elválaszt, hanem körülölel. Itt a közönség nemcsak nézi az előadást, hanem belehelyezkedik a történelmi térbe. A déli pengefalként ismert karakteres várfal nem díszlet többé, hanem élő vizuális partner. Repedései, kövei, évszázados textúrája mind részei az előadásnak.

Esténként pedig a fény válik rendezővé. Árnyak futnak végig a falakon, modern díszvilágítás rajzolja újra a középkori kontúrokat, és az új üveg függőfolyosó sem takar, hanem keretez – mintha egy kortárs ecsetvonás lenne a történelmi vásznon.

És mi történik akkor, ha a történet nagyobb, mint az udvar?
Ha több száz tekintet akar egyszerre ugyanarra a pillanatra szegeződni?
A válasz: a természet maga ül be a nézőtérre.

A vár északi oldalán, a rézsűbe simulva született meg a különleges land art lelátó. Nem ráépül a tájra, hanem belenő. Formája követi a domb ívét, anyaga és megjelenése nem rivalizál a várral, hanem tisztelettel kíséri.

Itt a néző nemcsak előadást lát. Előtte a színpad, mögötte az égbolt, mellette a történelem.

A nagy produkciók, a Várszínházi Esték, a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja estéin a kivilágított vár sziluettje drámai háttérként magasodik a játék fölé. Mintha a múlt maga figyelné a jelent.

A változás pedig nemcsak látvány!

Jobb akusztika, korszerű technika, kényelmesebb nézőtér. Mindaz, amit a mai közönség természetesnek vesz. De itt mindez nem steril modernitásként jelenik meg, hanem a térbe szőve, a műemlék méltóságát tiszteletben tartva.

Kisvárdán nem egyszerűen felújítottak egy várat. Újragondolták a színház és a történelem kapcsolatát. Itt a kövek nem hallgatnak többé, hanem mesélnek! És minden este, amikor felgyulladnak a fények, a vár nemcsak áll, hanem él, játszik.

Mert március 12-től, Kisvárda történetében,
jelenében és jövőjében, a VÁR lesz a főszereplő.

Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2016-00020
Projekt címe: A kisvárdai vár turisztikai célú fejlesztése.