AZ INGATLANTULAJDONOS KÖTELES GONDOSKODNI az ingatlan előtti járdaszakasz rendben tartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítésről.
A lakók a nap 24 órájában kötelesek gondoskodni arról, hogy az ingatlanjuk előtti járda biztonsággal járható legyen. Két szomszédos ingatlan közötti területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 % arányban oszlik meg.

A járdáról letakarított havat 8 méternél szélesebb út esetén: annak két szélén, a kifolyók szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén: a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára megfelelő terület maradjon szabadon.
A gyalogos- és járműforgalom zavartalansága érdekében TILOS havat felhalmozni:
-útkereszteződésben,
-úttorkolatban,
-kapubejárat előtt,
-tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,
-közszolgáltatási felszerelési tárgyra (tűzcsap, vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna),
-kijelölt gyalogos átkelőhelynél,
-parkolóban,
-gyalogos közlekedésre szolgáló járdán és kerékpárúton.
A köztisztasági feladattal kapcsolatos kötelezettséget a jegyző, az önkormányzati rendészet, és az illetékes belső szervezeti egységek útján rendszeresen ellenőrzi. Aki nem tesz eleget a jogszabályban előírt kötelezettségének, a helyi rendeletek értelmében általában pénzbírsággal sújtható, mindemellett az ebből fakadó károkat is köteles megtéríteni. Vagyis ha valaki elesik, s megsérül az adott járdaszakaszon, a neki folyósított táppénz összegét bevasalhatják a tulajdonoson.
-a só a levesbe, nem az útra való!-
Egy 2010. szeptemberében életbe lépett kormányrendelet értelmében, lakott területeken TILOS SÓVAL MENTESÍTENI a síkosságtól a közterületeket.
Az utak kivételével a közterületeken csak olyan anyag használható e célra, amely nem veszélyezteti a fás szárú növények egészségét. A notórius sózók 50 ezer forintos bírságra számíthatnak.
A járdákra kiszórt só évről évre komoly károkat okozott. A talajba kerülő nátrium-klorid gátolja a növények folyadékfelvételét, ami kiszáríthatja a fákat. Ezek pótlása évről évre jelentős summát vett ki az önkormányzatok zsebéből. Másrészt a só nem csak a négylábú kedvencek tappancsát martja ki, de idővel a csatornákat, hidakat is megrongálja, amelyek felújítását szintén adóforintjaink milliói bánják. Ma léteznek környezetbarát alternatívák a járdák, utak csúszásmentesítésére. Ilyen például a fűrészpor, a hamu és a homok mellett a barkácsáruházakban kapható zeolit, a növényeket nem károsító acetátok és karbamid alapú jégolvasztó szerek.
A legzöldebb megoldás azonban még mindig a hólapát és a seprű!
– Kisvárda Város Önkormányzata –








